Községek Magyarországon
fejlec

Lónya község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Vásárosnaményi kistérség
Lakosság: 806 fő
Terület: 35.49 km2
Népsűrűség: 22,71 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 45

Története

A történeti kutatások alapján a község már a honfoglaláskor is létezett. Első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, és a Gertrúd ellen elkövetett merénylet követő jószágvesztés következtében a birtok II. Endrére szállt. Ő egy Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay családhoz került. Ezidőtájt vált külön a falu Kis- és Nagylónyára. A 13. században épült a román stílusú, festett famennyezetű református templom. 1567-ben tatár betörésról szóltak a híradások. A falut birtokló Lónyay család viszonylag korán, a 16. század végén felvette a református hitet és a község lakosainak többsége ma is református vallású. 1780 körül a Lónyával szemben lévő Szigetfalu lakossága a Tisza áradásai miatt Kislónyára költöztek. A két község közigazgatásilag 1934-ben Lónya néven egyesült. A községbe 1944. október 29-én vonultak be a Vörös Hadsereg csapatai. A II. világháború alatt sokan meghaltak a frontokon, és a falu lakosai közül sokakat hurcoltak el hadifogságba. A falu jellegét tekintve mindvégig agrártelepülés volt, a gazdák nagyrészét három faluval közös termelőszövetkezetbe tömörítették. Az 1990-es években megtörtént a földek privatizációja, a családok nagy része ma is a mezőgazdaságból él.

Nevezetességei

A harangláb légifotója
  • Református templom (román, XIII. század)
  • Fa harangláb (1781)
  • Lónyay család sírkápolnája

Híres lónyaiak

  • A Lónyay család számos jeles államférfit adott Magyarországnak. Kiemelhető Lónyay János (1796-1859) udvari tanácsos, Bihar és Bereg vármegyék főispáni helytartója és fia gróf Lónyay Menyhért (1822-1884), aki 1871-72-ben Magyarország miniszterelnöke volt
  • Szini Péter; újságíró, publicista.
  • A faluban tevékenykedett Babus Jolán (1917-1967) tanár-néprajzkutató, a Beregi Múzeum alapítója. Áldozatos munkájának gyümölcseként kezdődött el a beregi hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtése és tudományos feldolgozása. Nevét a vásárosnaményi középiskolai kollégium viseli.
  • Dr. Rácz Antal vadász, egyetemi tanár

Következő községek

Lórév | Lőrinci | Lothárd | Lovas | Lovasberény | Lovászhetény | Lovászi | Lovászpatona | Lövő | Lövőpetri | Lucfalva | Ludányhalászi | Ludas | Lukácsháza | Lulla | Lúzsok | Mád | Madaras | Madocsa | Maglóca | Maglód | Mágocs | Magosliget | Magy | Magyaralmás | Magyaratád | Magyarbánhegyes | Magyarbóly | Magyarcsanád | Magyardombegyház | Magyaregregy | Magyaregres | Magyarföld | Magyargéc | Magyargencs | Magyarhertelend | Magyarhomorog | Magyarkeresztúr | Magyarkeszi

További községek

Somlóvásárhely | Beret | Nagykorpád | Csöde | Kemenesszentpéter | Vértesboglár | Bocskaikert | Győrvár | Vasboldogasszony | Medgyesbodzás | Jánoshida | Tákos | Okorvölgy | Zalaháshágy | Fertőszéplak | Perbál | Zalavég | Szuhafő | Aranyosapáti | Seregélyes | Vése | Balatonszemes | Homokkomárom | Kereki | Mátyus | Kerkateskánd | Füzérradvány | Meződ | Felsőzsolca | Újvárfalva | Potony | Adony | Nagytevel | Taksony | Hajdúhadház | Peresznye | Dédestapolcsány | Sukoró | Karcsa | Gyód | Muhi | Mihályháza | Hegyeshalom | Szentimrefalva | Lispeszentadorján | Csólyospálos | Maróc | Kötcse | Dalmand | Döbörhegy